SugaKook part 1

JungKook POV
A BTS éppen az új albumuk sikerét ünneplik, olyan előadók társasága mellett, mint a SISTAR, Girls Generation, Big Bang, Beast, 4minute és még sorolhatnánk tovább, hiszen aki tudott, mindenképp megjelent a nyár záró "after partyn", ami annyit tesz náluk, hogy kieresztik a fáradt gőzt, kikapcsolódnak... és lehet, hogy még egymásba is gabalyodnak. De vajon ezen a party-n, ki kibe gabalyodik?
- Hyung, most komolyan az év legnagyobb buliján nem hagyjátok, hogy igyak egy kicsit? - akadtam ki hyungjaimra.
- Jungkook, mi csak féltünk, mint szerető hyungjaid ez a kötelességünk. - karolt át Jimin.
- Nem érdekel a kötelességetek, szeretném én is jól érezni magam. - akadékoskodtam.
- Akkor meg... - fordultunk meg. - Mit szólsz mondjuk Borához, vagy mondjuk Hyolyn? Habár, ahogy elnézem Suga hyung kinézte magának. - ekkor már eléggé felkeltette az érdeklődésemet az említett nőszemély. Suga már kissé illumináltan közelített a lányok felé, de lássuk be, senki se volt már tiszta ezen a kicseszett bulin rajtam kívül.
- Hyung. Komolyan, had igyak. Szerintem észre fogom venni hol kell abbahagynom, ráadásul a szerető hyungjaim arra is tudnak akkor figyelni, hogy ne igyak túl sokat, igaz? - fordítottam ellene a fegyverét.
- Aish, túlságosan is szeretek jófej lenni ahhoz, hogy tovább nyaggassalak. Várj itt, hozok valami gyengét. - ültetett vissza V mellé, aki egészen kényelembe helyezte magát J-Hope ölében.
- Hyung, nem lehet, hogy kicsit közel vagy J-Hope hyunghoz? - tettem fel az ártatlan kérdést.
- Hmm? Ehhez te még fiatal vagy JungKookie, majd megérted. Én még szeretnék ennél is közelebb kerülni hozzá. - magyarázta már inkább az említett nyakába. Nos. Wáó. Eléggé kényelmetlen helyzetbe cseppentem, de már csak a hyungjaim ilyenek.
- Tessék. - nyújtotta elém az italt Jimin és helyet foglalt mellettem.
- Lehet ez nem lesz elég. - mutattam a párosunk felé.
- Hihetetlen, hogy nem egészen egy perc alatt meg lettél rontva. - sóhajtva kortyolt az italába.
- Nem vagyok gyerek. - forgattam a szemeim és én is inni kezdtem.
- Tudjuk, de akkor is vannak dolgok, amiket te még nem tapasztaltál. Olyan kis ártatlan arcod van, amit az öreg lányok is szeretnek csipkedni. Egyszerűen olyan érzése támad az embernek, hogy meg kell védenie. Főleg Suga meg Jin. Néha már ijesztőek, amikor rólad van szó. - nevetett fel.
- Suga hyung is? - csodálkoztam.
- Ja. Én is meglepődtem. Főleg, mikor leszidtalak, hogy elvetted a pólóm. Na én azután olyan fejmosást kaptam tőle, hogy a mai napig emlegetem. Over-protectiv az egyszer biztos. - húzta a száját.
- Hát, felém sose mutatta ki. Sőt olyan idegen, amikor velem kell beszélnie. - fenékig húztam le a poharat.
- Lehet nem gyerekként kellene kezelni téged már... - ismerte el Jimin az előző tettem. - Rendben. Ezért hozok még két kört. Addig figyelj rájuk, hogy ne nagyon essenek egymásnak. - kacsintott rám és eltűnt a tömegben.
- Mert közbe tudok avatkozni igen. - mormogtam magamnak és rájuk pillantottam, de a látvány még engem is sokkolt. V már J-Hope szájában volt, és nem úgy nézett ki, hogy egyhamar abbahagyják a dolgot. - Hyung, szerintem haza kellene vinni őket. - nyúltam is a következő pohárért. - hiába is, rákap az ember a minőségi italra.
- Nézz csak körbe. Szerinted érdekli az embereket? Ők se csinálnak mást. - kezdett Jimin keresni valamit a szemével.
- Jin hyung most ment ki a mosdóba... - sóhajtottam.
- Ugye nem baj, ha... - kezdett bele.
- Az egyik poharad marad, és megbocsátom. - ajánlottam.
- Már itt se vagyok. - ugrott fel a székből, majd miután újra megtalálta az egyensúlyát elindult az említett helyre. Szemeimmel NamJoon hyungot kezdtem keresni, akit meg is találtam a Beast-es srácok társaságában. A tömegen végig nézve, néhány kiéhezett hiéna észrevette, hogy egyedül vagyok, látványosan megindultak felém. Habár Sunny noona majdnem kitörte a bokáját, mire elértek ide, dehát... mindent a cél érdekében.
- Jungkook-ah; hogy érzed magad? - ült le az egyik oldalamra, a másikra meg Jessica, mögém pedig egy Taeyeon került.
- Én jól, de ti, szerintem már túl jól. - mosolyogtam rájuk.
- Ha egyszer ennyire imádnivaló vagy. - kuncogott Jessica.
- Noona, egy férfi nem szereti ha azt mondják rá, hogy imádnivaló. - ittam a poharamba.
- Jungkook-ah te még nem lehetsz férfi! Legyél az öcsikém! Az én imádnivaló és egyetlen öcsikém! Ígérem jobban fogok bánni veled, mint a srácok. - nyomta a karomnak melleit Sunny.
- Noona, részeg vagy. - próbáltam elhúzni a kezem.
- Ha annyira férfi vagy használd ki a helyzetet. - cukkolt most már Taeyeon is.
- Aish. Most komolyan, nincs jobb dolgotok? - nyúltam a következő pohárért. Hosszú lesz így az este. Túlságosan is. Miután megittam mindent, már nem is figyeltem miről magyaráznak a noona-k. Sokkal inkább a Hyolyn-Suga párost figyeltem, de egy idő után már azt se tudtam eldönteni melyiküket bámulom.
- Hé, Jungkookie-ah, figyelsz te ránk? - ráztak vissza a valóságba.
- Micsoda? - értetlenkedtem.
- Ha továbbra is így nézed Hyolyn-t, kifolyik az összes nyálad. Na, férfiacskám, menj és hódítsd meg. Vagy nem megy? Noona is szívesen elszórakoztat. - kuncogott.
- Kapok az alkalmon és bebizonyítom az igazam. - másztam ki közülük. - Csak figyeljetek. - vigyorogtam rájuk, de amikor elindultam már kezdtem érezni, hogy nem lesz olyan döccenő mentes az utam. Sőt. Annyira nem éreztem a talajt a lábam alatt, hogy mire odaértem Suga hyungnak kellett megtartania.
- JungKook? - kerekedtek ki a szemei. - Hiszen te részeg vagy. - ültetett le a helyére.
- Dehogy is, csak négy pohárral ittam. - mormogtam.
- Melyik vadbarom itatott le? - emelte fel a fejem államnál fogva, mivel a padlót stíröltem. Okkal. Amikor a tekintetünk összefonódott, valami megmozdult bennem. Nem, nem hányni akartam, éppenséggel a szívem kezdett el őrületes tempóban verni.
- J-Jimin. - makogtam.
- Most azonnal megkeresem és kitépem az összes haját. - indult volna meg, de kezénél fogva rántottam vissza. Mivel már benne is volt alkohol, hirtelen tettemtől nem találta az egyensúlyát, így arcunkat pár centi választotta el egymástól. Lehelletét már ajkamon éreztem, míg én levegőt venni alig mertem, csak szemeibe bámultam. Lehellete egyre jobban perzselte az ajkaimat, de ezt nem csak beképzeltem. Suga centinként csökkentette a távot közöttünk, de még mielőtt megcsókolt volna, mintha villám hasított volna belé húzódott el, amit egy nyűgös sóhajjal díjaztam. Egyáltalán nem vagyok elégedett a tettével. Azt akarom, hogy megcsókoljon. Rohadtul. Gondolkodás nélkül rántottam vissza nyakkendőjével ajkaimra. Lágyan csókoltam az ajkaira. Nem ellenkezet. Sőt, amikor felfogta, hogy mégis mi történik alsó ajkamba harapva kért azonnali engedélyt a csók mélyítésére. Engedély? Mintha lenne beleszólásom. Nyelve már rég az enyémet kényezteti, miközben kezeivel a combjaimra vándorol és lassan simogatni kezdi azokat. A háttérből női sikolyokat hallok, amiknek sejtem az okát, de cseppet sem érdekel, hogy ezt nem éppen Sugával kellene csinálnom, hanem Hyolynnal, aki mellesleg már rég felszívódott mellőlünk. Minden, amire most gondolni tudok az Suga. Kezeimmel hamar nyaka köré fonom magam, ezzel is jobban ajkaimra préselve őt. Viszont neki ennyi nem elég. Akaratosan húz fel a székből, s közben elszakad a számtól, amit egy csalódott nyögéssel jelzek, hogy nem tetszik. Mindketten levegőért kapkodunk, de amíg ő itt van én szarok a levegőre.
- Jungkook. - suttogta érzékien az ajkaim előtt, miközben vezetni kezdett és államhoz kapott.
- Mi az? - kérdeztem.
- Tudatában vagy annak, amit csinálunk? - döntött a falnak, és türelmetlenül várt a válaszomra.
- A mai nap folyamán vagy századszorra közlöm: Nem vagyok gyerek. - kaptam ajkaira, megelőzve a fölösleges dumát. - H-hyung... - nyögtem fel, ahogy a nyakamat kezdte kényeztetni. Testem csak úgy lángolt főleg ott, ahol megérintett. Többet akartam. Lehetőleg azonnal. Kezeimmel gyorsan megtaláltam ingje alját, aminek a betűrt részét ki is húztam a nadrágjából, s az alá csúsztatva kezem kezdtem simogatni oldalát.
- Kookie, hol jár a kezed? - suttogta fülembe érzékien.
- Még nem a legjobb helyen. - haraptam ajkamra, hogy visszafolytsam a sóhajom. Csupán attól, hogy a fülembe susmog beindulok. Na nem mintha nem lennék így is eléggé feltűzelve. Mit tesz velem ez az ember? Vagy inkább, mit tesz velünk az alkohol?
- Mindig is ennyire szemtelen voltál? - nyalt végig nyakamon.
- Ki tudja. - nyögtem fel.
- Édes hangod van. Annyira szeretném alattam tovább hallgatni. - tért vissza fülemhez, a térdeim pedig itt adták meg magukat végleg. Suga a csípőmnél fogva tartott meg karjaival.
- Mire vársz akkor? - babráltam nyakkendőjével.
- Ez nem így működik. - puszilta meg a számat. - Hazaviszlek. Megkeresem NamJoont. Jimint meg majd holnap elrendezem, amiért inni hagyott. - lökte el magát a faltól és elindult a tömegben. Ennyi? Most Suga komolyan nemet mondott rám. Gyors léptekkel akartam megindulni, hogy megkeressem ezt az ökröt és kioktassam, de mikor nekimentem már kevésbé volt ekkora a szám.
- Suga? - néztem fel rá.
- Gyere, fogjunk egy taxit. - ragadta meg a kezem, hogy kivezessen a tömegen.
- Hyung...~, csak miért nem folytatjuk azt, amit elkezdtünk? - nyüszítettem.
- Mert csak a piától mentem bele a dologba, egyébként nem akartam semmit se csinálni. - rántotta meg a vállát.
- Aki nem élvezi, az nem úgy csókol! - kötekedtem.
- Nem mondtam, hogy nem élveztem JungKoo... - harapta el a mondat végét, felesleges lett volna folytatni.
- Lebuktál. - kuncogtam.
- Csak félrebeszélek, de te sokkal inkább. - értünk ki a friss levegőre.
- Miért inkább lennél Hyolynnal? - húzogattam szemöldököm megállás nélkül, miközben Suga képébe bámultam.
- Aha. - válaszolta nemes egyszerűséggel, amire csak elfintorodtam.
- Mibe jobb ő, mint én? Tudod mit! El se kezd taglalni nem érdekel. - löktem egyet Sugán, mire én átbukdácsoltam a lábamon és seggre estem. - Au... - próbágattam felkelni, de csak úgy forgott a föld, így valahogy mindig visszakerültem. - Suga, arról volt szó, hogy taxit fogsz nem hajót. - szédelegtem jobbra-balra.
- És én még azt hittem, hogy a friss levegő jót tesz. - sóhajtott, majd megpróbált felhúzni, de ezzel csak azt érte el, hogy őt magamra húztam és úgy estünk vissza a földre. - Négy pohár mi? - forgatta a szemeit. Lehellete felmelegítette az arcom, amit már kicsípett az éjjeli hideg. - Mint egy nagyra nőtt csecsemő. - sóhajtott újból, majd talpra állított mindkettőnket.
- Nem tudsz valami kedveset is mondani rólam? - néztem rá szúrósan.
- Pillanatnyilag nem. - húzott magához, majd rám terítette a pulcsiját. - Ha fázol inkább szólj. A vacogásoddal még a holtakat is felkelted. - mosolygott rám.
- De így meg te... - vágott közbe.
- Nem baj. Te ne fázz meg. - kócolta össze a hajam. Gondolkodtam egy kicsit. Már amennyit a pia meg az agysejtjeim összesége engedett és átöleltem Sugat, miközben a nyakába fúrtam az arcom.
- Hé, Jungkook... - ficánkolt.
- Csak felmelegítelek. - motyogtam nyakába.
- Így is eléggé, hagyjuk. - karolta át derekam.
- Így is eléggé, mi? - kuncogtam.
- Fogd be. - korholt le.
- Valld be, hogy te is szeretnéd. - szuszogtam.
- Nem akarsz leszállni a témáról? - mozgolódtunk.
- Nem. - vágta rá egyből. - Gyorsabban ver a szíved. - hajoltam füléhez.
- És? - kérdezte kurtán.
- Érdekellek. - haraptam fülére, amitől megremegett.

Suga POV

Érintése kurvára de váratlanul ért. Egész testemmel megremegtem. Na, ezt tényleg nem leszek képes letagadni. Jungkook részegen teljesen kifordul magából, és kanos lesz. Hát, ezt jó tudni. Bár jobb előbb, mint utóbb. Elmélkedésemből apró csókok rántanak vissza. Állj. JungKook most az út kellős közepén a nyakamat csókolgatja? - Hé. - rántottam el magamtól. - Még meglátnak. - húztam visszább.
- Komolyan? - most rajta volt a sor, hogy a szemeit forgassa.
- Itt a taxi. - mutattam a távoli fényszórókra. - Be kell üljek melléd? - kérdeztem aggódva. A fényben elég sápadt volt az arca.
- Aha. - indult volna meg egyedül, de nem engedtem neki. Beültettem, majd beültem én is és megadtam a címet a sofőrnek. Ráadásul még elnézést is kértem az esetleges furcsaságok miatt, ugyanis én most Jungkookból bármit kinézek. És... nem tévedtem. Percek alatt csatolta ki a biztonsági övét és kényelmesen az ölembe helyezte magát és a világ legtüzesebb tekintetével pillantgatott rám. De most halál komolyan. Honnan szedte ezt a nézését? Megőrjít, és azzal egyáltalán nem segít ha az ölemben van.
- Suga~. - nyöszörögte.
- Hm? - dugtam össze az orrunkat. Oké, le kell állnom most. Egy néma másodpercig bújt az arcomba, majd megszólalt, amitől teljesen levert a víz.
- Akarlak. - talált utat újra fülemhez és abba szuszogott tovább.
- Megerőszakolni nem akarsz esetleg a taxiban? - nevettem fel hisztérikusan. Jungkook ne csináld ezt velem, könyörgöm mindenre, ami szent.
- És te engem? - csókolt a fülem mögé, mire nekem be kellett harapnom a számat nehogy felnyögjek a tettétől, meg amit mondott. Hogy én megerőszakoljam JungKookot? Nem nagyon ellenkezne nem hívnám erőszaknak, de a válaszom attól még igen. Rohadtul. - Nem kaptam még választ... - szívta meg a nyakamat, amire megugrottam.
- J-Jung... - jobbnak láttam befejezni a beszédet, inkább behunytam a szemeim és eldöntöttem oldalra a fejem, hogy jobban hozzáférjen a nyakamhoz. Nem volt több erőm ellenkezni, a kis szemét még a csípőjét is bevetette.
- Végre. - lehellte ajkaim elé és erősebben préselte magát hozzám. Jézusom. Honnan tanul ez a gyerek ilyeneket?
- Mindjárt ki kell szállnunk... - csúsztatta kezét kettőnk közé, az agyam pedig rákká főtt. - de... lehet, hogy érdekesebbé tehetnénk az utolsó perceket. - csókoltam meg puha ajkát.
- Mivel? - csillantak fel a szemei.
- Ha egy hangot sem adsz ki, ígérem folytathatjuk a dormban. - haraptam meg arcát játékosan.
- Rendben. - sóhajtotta. Elengedtem egy sejtelmes vigyort, majd combjait kezdtem el ráérősen cirógatni, ugyanis ő már tényleg a határait súrolta és minden érintésemre intenzíven reagált. Sajnálom JungKookie de ellenem semmi esélyed nyerni. Ráérősen csókoltam a puha ajkait egy darabig, majd pólóját félrehúzva kulcscsontját. Megremegett. Felnéztem rá, de a lehető legerősebben harapta a száját. Be kellett keményítenem, most már más értelemben is.  Kezemet combjára vezettem, de még mielőtt tovább vittem volna megálltam. Két dolog történhet. Az egyik opció az, hogy felnyög és én nyertem, vagy pedig továbbra is a száját harapdálja, így kiserken belőle a vér. Ezt pedig nem szeretném.
- Nyertél. - mosolyogtam ábrázatán.
- Ennyi? - szuszogta.
- Miért mire számítottál? - csodálkoztam.
- Mondjuk erre. - markolt határozottan férfiasságomra. Hirtelen kellett hátrakapnom a fejem, amivel csak azt értem el, hogy bevágtam az ablaküvegbe. A gyönyörtől és a fájdalomtól felnyögve Jungkook serényen folytatta tevékenységét. Lassan mégis biztos mozdulatokkal dörzsölte tagomat, amitől már kezdtem teljesen elveszteni az eszem.
- Nem rossz húzás az egyszer biztos. - markoltam mindkét kezemmel fenekére. - Felkészültél a következményekre? - kapcsoltam ki az övem villám gyorsan, majd eldöntöttem a hátsó ülésen. Kaptam egy furcsa pillantást a sofőrtől, de már nem érdekelt. Egyedül Jungkook lénye érdekelt. Semmi más a világon nem tudott most megmozgatni. Kipirult ajkaival szedte a levegőt, miközben zavartan nézett oldalra. - Hm? Alattam már nincs olyan nagy szád Golden Maknae? - haraptam rá a nyelvemre, hogy tűrtőztessem magam.
- Legyen? - vigyorgott rám ravaszul. Ismertem ezt a nézést. Teljesen mindegy hogy válaszolok, már vesztettem. Megint. Az autó fékez, így mindketten megütjük magunkat kicsit.
- Megjöttünk. - zavart meg minket a sofőr.
- Hála a jó égnek. - mormogtam magamnak. Még a józan eszem is visszatért. - Gyere Kookie. - húztam fel, majd kiszálltunk a kocsiból. Én az ablakon még gyorsan beadtam a pénzt, és mikor fordultam volna már vissza Jungkookhoz csak egy placcsanást hallottam. Majd az azt kísérő köhögést. És megint egy placcsanás. A fejemet rázva fordultam meg. Szegény. Arra nem számított, hogy kihányja ha elsőre ennyit iszik? Óvatosan mögé léptem és a hátát simogattam. Nem szóltam hozzá. Tudom, hogy kiakadna ha megtenném. Végülis jobb itt kint, mintha a dormban kellene takarítani. - Menjünk be nagyfiú. - sajnos az iróniát sehogy se tudtam lehagyni a hanglejtésemből. Erre meg is torpant, de inkább úgy döntött, hogy nem áll le velem veszekedni csak követett egészen a kanapéig. Ott leült, és üres tekintettel pillantott fel rám. - Mi az? - álltam tekintetét.
- Még te kérdezed? Úgy volt, hogy nyertem. - állt neki hisztizni.
- Jungkook, az előbb hánytál, nem hiszem, hogy jó ötlet lenne most akármit is csinálni. - sóhajtottam.
- Vagy csak nem akarsz! - állt fel kissé szédülten a kanapéról.
- Egész éjszaka ezt próbálom elmagyarázni, hogy NEM ismétlem NEM akarok semmit. De rám másztál, és van olyan határ, amit nem érdemes feszegetni, még akkor sem... mert jót akarok neked. - mormoltam idegesen. Kezdett felhúzni.
- Jót akarsz? Akkor csak dugj meg az isten szerelmére! - fakadt ki ő is.
- Egy olcsó ribancot akarsz eljátszani alattam, vagy mi... - képtelen voltam befejezni a mondatot mivel egy pofon csattant az arcomon. Dühös lettem. De tényleg. Nagyon. Már emeltem volna a kezem rá, mikor szemeimbe néztem és nem tudtam megmozdulni.
- Miért baj az, ha akarlak? Miért baj az, hogy kimutatom, hogy milyen vagyok valójában? Csak miért? - szipogott és könnyei is megeredtek. Komolyan képes lettem volna megütni pillanatnyi dühkitörésembe, mikor még én ócsáróltam? Teljesen elment az eszem.
- Kookie, én... - nem tudtam mit mondhatnék neki.
- Ne. - motyogta.
- Hm? - léptem közelebb, hogy értsem is.
- Utállak Min Yoongi! - nézett rám dühösen, majd odébblökve elszédelgett. Ekkor csak egyetlen egy dologgal tudtam foglalkozni. A szemeivel. Soha senkire nem nézett még így, miért pont nekem kellett kiérdemelnem? Na, nem mintha a többit csinálta volna, mással, de akkor is... miért kell ennyire lúzernek lennem?

Gonosz vagyok, na és akkor mi van? :P